2. fejezet – Katasztrófába torkoló bál

Amei és Ralph együtt érkeztek meg a hajó vízre futását ünneplő bálra. Ameien egy gyönyörű fekete estélyi volt, amit még Paultól kapott. Mögöttük érkezett Léna teljesen egyedül, aztán nagy meglepetésére mellé csapódott Rob.

-         Szia szívem! Hogy vagy? – kérdezte a férfi és átkarolta a lányt

-         Nem túl jól… - Léna megeresztett egy erőtlen kis mosolyt és továbbra is csak a padlót bámulta.

-         Mi baj van illatozó virágom? – kérdezte Rob és lebiggyesztette ajkait.

-         Összekaptam a legjobb barátnőmmel, aki itt megy előttünk, és nagyon szégyellem magam miatta. Egy olyan férfival csókolóztam, aki mind a kettőnknek tabu téma, mivel mind a kettőnknek tetszik… Rob? – Léna szomorúan látta, hogy a férfi, aki nagyon tetszett neki szó nélkül magára hagyta. Még elkeseredettebb lett. Leült egy útba eső asztalhoz és hallgatta Celine Dion egyik gyönyörű lassú számát: My heart will go on. Rendelt egy italt és néha-néha belekortyolt. Egyszer csak kiabálásra lett figyelmes. Megérkezett az oly félreismerhető Stifler ismét egy csapat nő társaságában.

-         Szia cica! – ült le Peter Léna mellé – Haragszol?

-         Hagyj engem békén…

-         Nézd, nem tehetek róla, hogy te nekem jobban tetszel, mint az a kurva… már bocs, de szabad országban… - Léna felemelte poharát és a maradék italt Peterre öntötte.

-         Soha többé ne nevezd kurvának a legjobb barátnőmet. – Léna dühösen odébb állt, de nem merte megközelíteni barátnőjét továbbra se. Így hát leült a pulthoz és egy koktélt kért.

-         Szia!

-         Paul? Mi van veled? Sikerült amit mondtam? – Léna egy kicsit boldogabb lett, de ahogy meglátta Paul rezdületlen arcát lefagyott arcáról a mosoly. – Mi a baj?

-         Amei utál…

-         De hát…

-         Gyűlöl engem… mert egy… Amei? – Paul a tömegre nézett és meglátta szerelmét, aki Ralphhal táncolt most már a New day has come című Celine számra. – Ezt nem hiszem el! – dühösen felállt az asztaltól és áttörte magát a tömegen. Megveregette Ralph vállát, aki megfordul és Paul máris egy hatalmasat behúzott a férfinak, aki a földre került. Amei nem tudott megszólalni és félve nézett Paulra.

-         Paul! – rohant be a képbe Léna és megpróbálta visszafogni Pault, aki válaszul a földre taszította a lányt.

-         Ez kell neked ez a…

-         Paul mi ütött beléd? – Ameinek könnybe lábadtak szemei és remegés futott végig rajta. Paul ekkor észhez tért. Megrázta fejét, és azt mondta:

-         Ne haragudj… én… én…

Hirtelen a hajó megremegett és felcsendült a kapitány hangja:

-         LÉKET KAPOTT A HAJÓ! MINDENKI MENJEM A MENTŐCSÓNAKOKHZ AZONNAL!